Vegyi anyagcsere

Körülettünk lévő életlen és élő anyag a vegyi anyagokból áll. Nitrogén (N), kén (S), oxigén (O), hidrogén (H), szén (C) szerves anyagok alkotnak: fehérje, szénhidrátot, zsiradékok, vitaminok.

A megismert 104 vegyi anyagok között 1/3 nagyon fontos az emberi szervezetnek – a csontvázalkotó elemek, a szervezet lágyrész alkotó elemek, és azon kívül a szervezet fiziológiai funkciók szabályozó elemek, olyán funkciók, mint pl. véralvadás, oxigén szállítása a szervezetben, enzimek aktiválása, stb.

Azok a vegyi elemek három csoportra osztható:

  1. az élethez nélkülözhetetlenek vegyi anyagok, un. bió vegyi elemek.
  2. semleges vegyi elemek, amelyék nélkül anyagcsere folyamát akadálymentesen zajlik.
  3. toxikus vegyi elemek, amelyéknek káros hatása van az emberi szervezetre.

Az élethez nélkülözhetetlen vegyi anyagok a makro és mikroelemekre osztjuk. Makroelemek, vagy a makro vegyi elemek azokat, amelyék a szervezet savóban és a sejtekben koncentráció magasabb, mint 1 µg/g a szervezet lágy részére átszámítva (1µg. – egy gramm milliomos része 10-6g.). A mikro vegyi elemekhez tartoznak: klór (Cl), foszfor (P), magnézium (Mg), kálium (K), nátrium (Na), kalcium (Ca).

Mikroelemek – mikro vegyi elemek – nyom mennyiségben lévő vegyi elemek azokat, amelyék a szervezetben lévő sörössége nem haladja 1 µg/1g. a szervezet lágy részére átszámítva. Ide tartoznak: arzén (As), króm (Cr) cin (Sn), cink (Zn), fluor (F), jód (I), kobalt (Co), szilícium (Si), lítium (Li), mangán (Mn), réz (Cu), molibdén (Mo), nikkel (Ni), szelén (Se), vanádium (V), vas (Fe).

Toxikus vegyi elemek, a szervezetre karos hatású vegyi elemek azok főkét: alumínium (Al.), higany (Hg), kadmium (Cd) és ólom (Pb).

A vegyi elemek káros hatása sok tényezőtoll függ, de lég fotósabbak azok: az adót vegyi elem mennyisége a szervezetben és mennyi időn keresztül hatása van a szervezetre. Fontos szerepe játszik a szervezetvédekezési és kiürítési képessége. Ez a tevékenységet a vese, máj, és az emésztő rendszer teljesíti. A toxikus vegyi elemek káros hatása attól is függ, hogy a szervezetnek milyen lehetősége van. Ez a lehetősége a vitaminok biztosítják.

A toxikus vegyi elemek lerakodása főként a lágy szervekben történik, a májban, vesében, hasnyálmirigyben. Ha a toxikus hatása hosszú időn keresztül történik a lerakodása, bekövetkezhet más sejtekben is, pl. ollóm és alumínium csontokban, ollóm és higany az ágyvelőben, kadmium a haj hagymában.

A tudománynak és a technika fejlődésének köszönthető a szervezetben lévő vegyi elemek mennyiséget kimutatása precízebb és pontosabb lehet végrehajtani. Az atom spektrum abszorbcios (ASA), és az atom emisió spektrum (ICP -AES), vagy a plazmagerjesztési, és a neutron aktiválása (NAA) vizsgálati módszerek nagyfokú érzékenységet biztosítanak. Modern vizsgáló berendezése megengedi, hogy az analízis csak egy mintából lehet végezni. Lehetősége van bemérni több vegyi elem rövid idő alatt, a kis mennyiségű minta alapian. Ez nagyon fontos a biológiai analízis esetén.

A vegyi elemek, lehet kimutatni a szervezetben, lévő folyadékokban, mint pl.: vérben, vérsavóban, vizeletben, agy-gerincvelőben, vagy a más sejtekben, található folyadékokban. Itt figyelmezetni kell, hogy a vérben, vagy a vérsavóban lévő vegyi elemek mennyisége nem mindig pontosan tükrözi a szervezetben lévő vegyi elemek mennyiséget. Ezt azért van, mert a szervezetműködésbe hoz szabályozó mechanizmusok, amelyék ez a feladata, hogy kiegyensúlyozzak a vérben lévő vegyi elemek sűrítését, más sejtekben lévő koncentráció árán. Így a vérben lévő vegyi elemek mennyisége helyes érteke bemutatkozik, közben a szervezetben hiány van. Azon kívül vérben lévő vegyi elemek mennyiségére az aktuális diétának nagy hatása van.